Miskolci Főépítész Szunyogh nem hivatalos blogja

Miskolci Főépítész Szunyogh nem hivatalos blogja

Bábonyibérc sor - egy régi-új szegregátum

2020. május 11. - Szunyogh építész

Bábonyibérc sor

Sokan talán nem is jártak erre, „Abszol-útként” bújik meg Miskolc belvárosában. A Dózsa György végi körforgalomból mindenki elhúz, vagy a Fesztyre, vagy az Árok utca felé, a Pece völgyének bejárata szinte észrevétlen marad. Valamikor a Bábonyi-bércen szőlők voltak, amelyek az avasiakkal együtt pusztultak ki a filoxérától a XIX. század végén. A borházak azonban megmaradtak. Az 1920-30-as években, világháború, Trianon után, gazdasági világválság alatt szegények húzódtak meg az elhagyott épületekben, kialakult a groteszkül Honfoglalónak nevezett telep. Az önkormányzat sorra hozta a rendeleteket az önkényes házfoglalók ellen, a sajtó folyamatosan cikkezett az áldatlan állapotokról. Nem emlékszem, én sem jártam akkoriban sosem erre, hogy a szocializmus alatt folytonos volt-e a szegénynegyed továbbélése, de ma, sajnos, (ismét?) lepukkant a környék. Érdekes, hogy nem minden porta szegényes, vannak takarosak is. A lakosság is kevert, vannak romák, nem romák is. De a szegénység erősen rányomja a bélyegét a környékre. Pedig, közel a Belvároshoz, tényleg csodás környezet, zölddel borított völgy, fölfelé ki a természetbe, az északi dombokra, lefelé be a városba, toronyiránt a kilátó. A völgyet hatalmas gát zárja, megakadályozni hivatottan egy újabb Pece-árvizet. Óriási kontraszt a völgy két oldala, a Bábonyibérc sor szegényes kis házikói néznek szembe az Árok utca modern családi házaival.

A terület önkormányzati képviselője, Erdei Sándor, komolyan veszi, hogy segít itt élő polgártársainkon. Konténerek mindenütt, a helyi lakosokkal együtt takarítják ki a völgyet. Az eredmény már látszik. Majd kérek Képviselő úrtól szemléltetésképpen néhány előtte-utána fotópárt. Jónéhányan a saját portájukat is kitakarították. Képviselő úr elérte, hogy mindenkinek legyen kukája, szemétszállítása is. Van utcafelelős, lesz térfigyelő kamera, s talán majd saját játszótér is. A rend csak akkor lehet tartós hosszútávon is, ha az ittlakók is együttműködnek. Hiszek benne, hogy a szociális helyzet ellenére is oda fognak figyelni a környezetükre, ha az önkormányzat, a város partnerként, s nem csak problémaként, tekint rájuk.

img_20200508_120649.jpg

img_20200508_121604.jpg

img_20200508_121924.jpg

img_20200508_122253.jpg

img_20200508_122305.jpg

img_20200501_113946.jpg

img_20200501_113950.jpg

img_20200501_113952.jpg

img_20200501_113956.jpg

img_20200501_114237.jpg

img_20200508_115338.jpg

 

Persze, a társadalmi és szociális problémák megoldása hosszú folyamat. Főépítészként igyekszem hozzátenni a magamét. A szabályozási terv folyó felülvizsgálatában a jelenlegi zöldterületből, amely ellehetetleníti az itteniek építkezéseit, bővítéseit, ismét legalább présházas övezetbe szeretnénk soroltatni a területet, de megvizsgáljuk esetlegesen a lakóterületbe sorolás lehetőségeit is. Vizsgáljuk továbbá a víztározó-völgy rekreációs övezetként való hasznosításának lehetőségét is.

Egy elfeledett (?) Bauhaus-építész Miskolcon

Az első fotót én „lőttem” tegnap Miskolc talán legszebb Bauhaus stílű villájáról a Csabai kapui villanegyedben. Böhm Viktor, miskolci születésű építész tervezte, aki aztán New Yorkban csinált karriert. Dr. Bereczki Zoltán tudós építészkollégától kaptam információkat az építészről, amelyeket hozzájárulásával megosztok itt. (A többi kép tőle származik.) Több épülete áll még a városban, sokról pedig nem tudom, hol is van, vagy volt. Ebben kérem a segítségeteket, próbáljuk meg beazonosítani. Mindenesetre elég színvonalas tervezőről van szó, megérdemelné, hogy emlékét ápoljuk.

Ide pedig beidézek egy részt Bereczki dr. hozzám írt leveléből:

"Küldök pár infót Böhm Viktorról meg a házról. Sajnos az angol nyelvű szócikk már nem emlékszem milyen lexikonban volt, de valami amerikai kiadású, az biztos.

A Magyar Életrajzi Lexikon ezt írja róla:
Bőhm Viktor, Victor Bohm (Miskolc, 1900. márc. 18. – Rockaway, New Jersey, USA, 1981. febr. 2.): építész. Gimn.-i tanulmányait Bp.-en végezte, a bécsi egy.-en 1927-ben építészmérnöki diplomát, majd a bp.-i műszaki egy.-en építészi és építőmesteri oklevelet szerzett. 1929-től építészként működött Mo.-on. 1939-ben az USA-ba emigrált, ahol kereskedelmi építkezések és gyógyintézmények tervezője és kivitelezője volt, 1943-tól orsz. építészi képesítéssel. 1963-ig öt egészségügyi központot, két aggok házát, három csecsemőotthont és egy kórházat épített Staten Islanden (New York állam). 1948-ban orsz. első díjat nyert a legjobban tervezett amerikai nagyáruházért, első díjat nyert kórházépületével is. Szakegyesületek mellett tagja volt a New York-i tudományos akadémiának és a Rotary-klubnak. – M. Psychological Approach to Architecture (New York, é. n.); Cubes and Man. A Psychological View of Architecture (New York, 1969). – Irod. Fischer József Emlékezés B. V.-ra (Magy. Építőművészet, 1981. 6. sz.).
Írt egy építészelméleti könyvet is, amihez Richard Neutra írta az előszót:
https://books.google.hu/books/about/Cubes_and_Man.html…
Ennek az Amerikában megjelent könyvnek az elején a csatolt tapolcai sorházának a fotóját közli. Szerintem a sorház már nincs meg.
Ő tervezte Miskolc talán legjobb modernista villáját, a Farkas Jenő utcán lévőt, küldök arról is képet.
A Csengey utcai házról most azt tudom átküldeni, ami a Tér és Formában megjelent róla. Szerintem már önmagában az is jelent valamit, hogy leközölte a korszak egyik legfontosabb szaklapja. Ugyanott leközölték még más miskolci házait is, azokat is küldöm.
Szerintem Miskolc kb. egyetlen modernista építésze volt, én szívem szerint védetté tenném a városban még meglévő életművét."

A képen a következők lehetnek: fa, égbolt, növény és túra/szabadtéri

A képen a következők lehetnek: szöveg

Nem érhető el leírás a fényképhez.

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és szöveg

A képen a következők lehetnek: túra/szabadtéri és szöveg

Nem érhető el leírás a fényképhez.

Nem érhető el leírás a fényképhez.

A képen a következők lehetnek: szöveg

 

Egy kisfilm a Bortanyáról

Készítésekor nem tudtam, hogy a film bekerült a Cinefest hivatalos programjába 2017-ben, szóval ráléphettem a vörös szőnyegre, igaz, csak stikában a szélére. Köszönet érte Mucsi Eszternek! Másik érdekesség, túl azon, hogy kiderül, a főépítész borissza, hogy egy sportbalesetből eredően be volt dagadva a bokám, így rövidnadrágban toltam végig az interjút, mert cipőt nem bírtam húzni. De ez csak egy pillanatra látszik, a mankóm nem került a képre.  Viszont az Avasról megfogalmazott gondolatokat városi főépítészként is vállalom.
https://www.youtube.com/watch?v=bvHZX_wIMHQ&t=871s

Idő, harmónia, természetesség

Az első három állítás számomra nem kérdéses. Többévezredes hagyományú természetes építőanyagok; fa és tégla. Itt anyagszerűségüket, szerkezetüket leplezetlenül mutatva; az ajtó, szépen látszó erezetű deszkákból, és vakolatlan, nyers téglafalazat. A deszka is, a tégla is régi, a hagyományos nagyméretű, a vakolat nyomai is láthatóak rajta. Az idő nemessé érlelte az anyagok, felületek megjelenését. Számomra egyszerűen SZÉP. S akkor még az árnyékhatásokról, kék égről nem is beszéltünk.

Mindezt nem csorbítja a kérdés, inkább csak érdekel. Vajon régóta itt állnak kapuként, falként, s valamikor újszerűek, takartak lehettek, az ajtó mázolt, a fal vakolt? Csak pár hónapja tűnt föl, pedig egyik forgalmas utunkon található.

Számomra rejtély. A kapu formálása, ahogyan a különböző méretű deszkákat összeforgatták, a kubizmust idézi. A téglabélyeg felületi megmutatása is mai szokás, minimum utólag behelyezett. Az a gyanúm, hogy az ingatlan gazdája, fölismerve, szeretve a szépségét, régi anyagokból alkotta újonnan ezt a kompozíciót. De ha itt állt is, akkor sem a szegénység csupaszította le a szerkezeteket, hanem tudatos formálás, változás.

Akár így, akár úgy, talán garantálja, hogy nem jön a kovácsoltvas-utánzat és a kent lábazati vakolat.

Ja, egyébként, természetesen hol másutt, mint Miskolcon.

A képen a következők lehetnek: túra/szabadtéri

Betettem magam mögött a Megyeháza kapuját

A szó közvetlen és átvitt értelmében is. 2020. január 1-től, ha hazafelé jövök a pályán, nem Zsórynál, a megyetáblánál helyezem magam szolgálatba, hanem amikor meglátom az Avas paneljeit. Nekem, mint székely embernek a Hargita. Megyei főépítészként utolsó ténykedéseim egyike a Megyeháza kapujának felújítása. Szinte átkötés új pozíciómhoz, hiszen a miskolci utcaképet gazdagítja a látványa. Mármint elölről. A hátsó oldala szinte nem nyilvános, hiszen, ha nyitva van, akkor nem látszik, ha meg zárva, akkor meg nem lehet bemenni megnézni. Sokszor maradva estig a hivatalban, nekem nem ismeretlen. Utolsó ottani munkanapom is éjszakába nyúlt, s megörökítettem, ahogy a kinti karácsonyi díszvilágítás beszűrődik a kapu felülvilágítóján. Sok szeretettel Mindenkinek!

A képen a következők lehetnek: belső tér

Blogindító beköszönés

2020. január 1-től én töltöm be szeretett városom, Miskolc Megyei Jogú Város főépítészi hivatalát. Hivatalomat nyitottsággal, széles nyilvánosság bevonásával, a város építészeivel és polgárságával együttműködve kívánom ellátni. Ezt szolgálja már facebook-oldalam is, amely nem hivatalos, nem a hivatalos főépítészi véleményeket közvetíti (arra megvannak a megfelelő csatornák), csupán a főépítész szubjektív benyomásait, gondolatait mutatják. Szeretnék az fb-nél hosszabb üzeneteket is közvetíteni, ezért gondoltam jelen blog létrehozására. Mindenkinek köszönöm, aki ezek olvasásával, vélemények megfogalmazásával segíti munkámat!
Halmainé Fehér Margitnak az avasi református templomot ábrázoló fotójával üdvözlöm olvasóimat!

(A képen látszik a templom új orgonája is, amelyet Rudolf Mihály Ybl-díjas miskolci építész tervezett.)

reftemplom_halmai_margo.jpg

süti beállítások módosítása